A mai adásban Schwartz Gáborral, a Prémium Órabörze egyik szervezőjével beszélgetünk a hazai órabörzék múltjáról és jelenéről, a számlapfelújítás műhelytitkairól és a flyback kronográfok különlegességéről.

Ha óragyűjtőként vagy érdeklődőként valaha is voltál már órabörzén, tudod, milyen az a különleges vibrálás, ami ezeknek az eseményeknek a sajátja. Az asztalokra kipakolt időmérők, a kézről kézre járó sztorik, a villanásnyi szemkontaktus egy ismerős számlap felett, ezmind-mind hozzátartozik a közeghez. A 9. epizódban Schwarz Gábor volt a vendégünk, a Prémium Órabörze egyik szervezője, akivel a hazai börzék múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

Gábor órája:

Ahogy azt már megszokhattátok, az adást most is a csuklócsekkolással indítottuk, hiszen nincs őszinte órás beszélgetés anélkül, hogy ne néznénk meg, ki mit visel aznap a karján. Gábor egy Porsche Design Rattrapante flyback kronográfot hozott magával, Az ilyen órákban benne van a teljes történet, amiért ezt a világot szeretni lehet.

Flyback – egy technikai zsonglőrmutatvány

Gábor órája kaopcsán szó esett a flyback kronográf szerkezetekről is, amik a klasszikus stopperórákhoz képest egy fontos műszaki extrát kínálnak. De mit is jelent a „flyback”?

A legtöbb kronográf három lépésben működik: indítás – megállítás – nullázás. A flyback ezzel szemben képes arra, hogy egy gombnyomásra azonnal lenullázza és újraindítsa a mérőt, kihagyva a külön lépések szükségességét. Ez különösen fontos volt a katonai és repülési célú órák esetében, ahol minden másodperc számított, és a pilótának nem volt ideje három külön mozdulatra.

Technikailag ez azt jelenti, hogy a szerkezet belső vezérlőkarjai és reteszei másképp kapcsolódnak – a nullázás és az újraindítás folyamata egyszerre megy végbe. A legismertebb flyback-kaliber a Longines 13,33Z, illetve a Lemania 15TL és 15CHT flyback verziója, de a modern gyártók – például a Sinn vagy a Breguet – is használják ezt a megoldást a sportos vagy repülős modellekben.

Krisztián órája:

Krisztián ma azt a a régi Doxa-t viseli, amivel minden elkezdődöt, erre licitált életében először, és ez volt az a darab, ami végleg berántotta az óragyűjtés világába. Azóta ugyan átesett egy külföldi számlapfelújításon, de ma már tudja, hogy itthon is akadna, aki mesterien új életet lehelne belé – például P. Kiss István, akit sokan a hazai számlapfelújítás koronázatlan királyaként emlegetnek.

Kristóf órája:

Egy 1964-s Nivada Chronomatre Valjoux 92 caliberrel, egy a 7-8 óránál kopot percosztással

A börzék múltja – kockás abrosz, zsebóra, alku

A hazai órabörzék története a rendszerváltás utáni időszakra nyúlik vissza. A szocialista időkben az órapiac jórészt informális volt: a használtruha-piacok, bolhapiacok és javítóműhelyek játszották a főszerepet. A gyűjtői kultúra csak a ’90-es években indult el igazán – a nyitott határok, a piacgazdaság és az egyre több nyugati óra felbukkanása nyomán.

A 2000-es évek elején már szervezettebb formában is megjelentek a börzék. Eleinte régiségvásárok részeként, később önálló eseményként is, például a Petőfi Csarnokban vagy a Műszaki Zsibvásár keretében. Ezeken a rendezvényeken lehetett először olyan gyűjtőkkel találkozni, akik célzottan keresték a régi svájci darabokat, vagy épp szovjet klasszikusokat.

A Prémium Órabörze és a közösségi élmény

A 2010-es évektől megindult egyfajta specializálódás. Létrejöttek a tematikus, órás börzék, több szervezőgárda is aktívvá vált – köztük az oraportál.hu és oraborze.hu csapata. Ezek az események már jóval rendezettebbek, előre meghirdetettek és a gyűjtők szempontjából sokkal célzottabbak lettek.

A Prémium Órabörze – Schwarz Gáborék szervezésében – új szintet hozott ebbe a világba.tt nemcsak eladók és gyűjtők találkoznak, hanem azok is, akik a hazai órás kultúrát életben tartják: szenvedélyes gyűjtők, lelkes órás sajtósok és a közösség iránt elkötelezett szereplők. A cél az volt, hogy ne csak egy piac legyen, hanem egy közösségi tér, ahol az órák mellé valódi élmény is társul.

Ahogy Gábor fogalmazott:
„Mi azt szeretnénk, hogy egy börzére ne csak azért jöjjön el valaki, hogy vegyen egy órát – hanem azért is, hogy találkozzon másokkal, tanuljon, inspirálódjon. Ez a világ nemcsak az eladásról szól, hanem a történetekről is.”

Búcsú egy börzeasztal mellől

A gyűjtői világ nem csak arról szól, hogy mit veszünk, hanem arról is, hogy hogyan. Az órabörzék hangulata, a technikai finomságok és a csuklón hordott történetek, ez mind hozzátesznek ahhoz az élményhez, amit egy valódi órakedvelő keres. Ha érdekel, mi van a kulisszák mögött, hallgasd meg a Kezdő Órás podcast 9. epizódját,